Jin-jang

A jin-jang szimblum a knai motvumok kzl, az egyik legismertebb, amely nem csak egy egyszer bra.
A kr egyik fele fehr-ez a jang
A kr msik fele fekete- ez a jin
A kt alapszimblum a jin s a jang, nmagban egyik sem j, sem rossz; a rosszat, a krosat, a htrltatt az egyik er msik feletti tltengse idzi el. A kr elsdleges jelkpe a taoista filozfinak. A vilgot fenntart ellenttes erk egyenslyt szimbolizlja. A jin a passzv, negatv er, amelyet a ni elvet jelkpez fekete szn brzol, a jang pedig a pozitv, aktv er, amelyet a frfiassg fehr szne jelez. Harmnia csak akkor jhet ltre, ha a kt er egyenslya tkletes.
Mandalk

A mandala egy szimmetrus kp. Geometriai alakokbl pl fel.
A kr jelkpezi az szellemisget.
A ngyzet, s szgletes formk az anyagiakat.
A sznek, pedig az rzelmeket.
Hogy mindez mire j? ltalban az emberek kpknt a szobjuk falra akasztjk. Dsznek is gynyrek, de nem erre valk. Ha rnzel a mandaldra, megnyugodsz, vagy ppen teletltdsz energival. A mandala segt kilendteni a depibl, oldja a stresszt, teht mindenfle gygy hatsa van, hogy mi, az a mandaltl fgg.
Szv

Mindenki ismeri ezt a szimblumot, s a jelentst is. De azt kevsb, hogy honnan szrmazik..
Mindenkinek mst jelentetett.
Az vadsz sembernek: a siker szimbluma volt. gy tartottk, hogy az llat szvben van az sszes j tulajdonsga. Amikor a vadsz megette az llat szvt, gy gondoltk, hogy az sszes pozitv tulajdonsga tszllt bel.
Grgorszgban: A szvet lant alakban brzoltk. A lant a szerelem istennek, Erosznak volt a hangszere.
Most, Eurpban a szv a szerelem, szv, szeretet jelekpe, viszont Afrikban a meneklst, s a szenvedst szimbolizlja. |